Impulzusok

Uram,
Minden oldalról körülveszel engem,
és fölöttem tartod kezedet.
Oly nagy, oly csodálatos nekem ez a tudás,
ésszel föl sem érhetem!

Hová mehetnék lelked elől,
hová bújhatnék színed elől?
Ha fölmennék az ég magasába te ott vagy,
ha alászállnék az alvilágba, jelen vagy.
Ha felölteném a hajnal szárnyát
s a tenger szélső határára szöknék,
ott is a te kezed vezetne,
és jobbod tartana engem.

Mondhatnám „Borítson be a sötétség,
s váljon éjszakává körülöttem a fény“
de neked nem sötét a sötétség,
s az éjjel mint a nappal oly világos előtted.
Fény és sötétség közt neked nincs különbség.

Hiszen te formáltad bensőm,
s anyám méhében te szőtted a testem.
Dicsőítelek téged,
mert olyan csodálatosan alkottál
és tudom jól, milyen csodálatos minden műved! (Zsolt 139, 5-14)